A babakocsit már el akarom tenni.
Elővettük hát a háromkerekű biciklit, amit tavaly kapott a 2. születésnapjára (akkor még nem ért le a lába a pedálra és sosem akart ráülni). De most! Előtte azért mentünk (korábban is) egy-két próbakört a lakásban.
Még nem tud pedálozni, ezért egy segédrúddal toltam. Abban reménykedem, hogy megszereti és így könnyebb lesz gyakorolni a pedálozást is.
Nagy kedvence lett a Rákóczi téri Csarnok. Csodálattal nézi az épület tetőszerkezetét és az onnan beáradó fényt. Ahogy én is :)
Valahogy nyűgnek éreztem eddig együtt vásárolni, mert Rozi ledobta magát a földre, amint egy boltba bementünk. Nagyobb áruházban csak egyszer voltunk, ahonnan 5-10 perc után ki is rohantunk, mert túl sok volt az inger. A Csarnok más. Sokat rohangál fel-alá, de nincs tömeg, nem zavar senkit és valahogy jobban odafigyelnek az emberek egymásra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése