Babázás, mackózás

Ez is új! Azt hiszem két hete volt, amikor az egyik foglalkozáson Rozi rátalált a szobában erre a babára. Itthon is van babája, plüssjátéka, de azokkal nem törődött.  Felkapta, megnézte a baba arcát, megsimította, megérintette a szemét (mondta is hozzá, hogy "szeme"),  orrát, száját és magához ölelte.
Ezen a héten pedig, a zenés foglalkozáson egy plüssmackót ölelt magához. Ami azért is meglepő, mert a plüssjátékokat nem szerette megérinteni, tapintani.
Amikor hazajöttünk, megtalált egy kis mackót és azt is megszeretgette :)
A tapintáshoz még annyi, hogy megfogja a palacsintát is - amit eddig nem tett - és jóízűen meg is eszi.

 

Építkezünk

Nem gondoltam volna, hogy éppen így veszem rá Rozit arra, hogy "legózzunk".
Megvettem ezt az építőkockát, megmutattam neki, de nem érdekelte. Továbbállt valami biztosabb játékához.. De valahogy éreztem, hogy simán tudna építeni, hiszen annyi mindenben ügyes (pl. evésnél). Éppen állathangokat adott ki, én meg nem hagytam annyiban a próbálkozást: beleugattam az egyik kockába.
Na, erre már felfigyelt. Így már érdekesebb. Odaadtam neki, kértem, hogy tegye rá az egyik kockára, amit már letettem. Ő fogott még egy kockát és kérte hozzá újra az érdekes hangot. Én odaadtam neki, ő rárakta. És így tovább...egész klassz játék kerekedett belőle.

HURRÁ!!! ROZI RAJZOL!!!

Rozit nem nagyon érdekelte a rajzolás eddig. De pár nappal ezelőtt, amikor leültem és rajzolgattam magamnak és hozzá énekeltem, Rozi odajött és kikapta a kezemből a ceruzát.
Azt hittem összegyűjti a kezében (mert ezt szokta) és markolássza őket, sorbarendezi. De nem!
Húzott egyet a papíron. Halvány volt. Többet nem próbálkozott. Hát persze! Rá kell nyomnia és zavarja. Vettem hát egy érdekes, zselés állagú krétát, ami olyan, mint a rúzs. Annyira bevált, hogy egész délelőtt mást sem akart, csak rajzolni. Négy A2-es lapot telerajzolt és örömében egyhelyben, meg oda-vissza szaladgált! A színeket ő választotta! ODAVAGYOK!