2017. augusztus 29., kedd
Kossuth Lajos azt üzente
A minap Rozikával metróztunk. A Kossuth Lajos térnél a hangosbemondó bemondta az állomás nevét. Erre Rozika kapcsolt, a Kolompos Jönnek a huszárok című dalos-zenés meséjéből már ismerte ezt a nevet, és rá is kezdett énekelni: Kossuth Lajos azt üzente...
2017. január 8., vasárnap
Élmények megosztása és más újdondságok
Már többször megfigyeltem mostanában, hogy amikor Rozi beüti valamijét, akkor újra "lejátssza" nekem lassítva, megmutatja, mi történt. Közben én mondom neki, hogy "beütöttem, fáj"..és ő most már magától is mondja.
Behív a szobába (ha nem mondja, akkor a szájába adom, amit csakugyan már egész jól használ magától is): "Anya, gyere"
Behozza (és átadja) nekem a "Segíts" kártyát egyik szobából a másikba
Ugyanígy a "Népmesék" kártyát, mert az lett most a nagy kedvenc. Egyre többnek mondja is már a szövegét (bár még nem minden szót mond érthetően, tisztán).
Leültet, hogy énekeljünk együtt. Elkezdi a dalt és "int", hogy én is kezdhetem. Megmutatja, hogy hova üljek le.
Többször behozta reggel a dupló játékot a szobánkba, hogy építsünk.
Elővesz könyvet és megmutat belőle képeket. Most a Gryllus Madárház a nagy kedvence, amit sorra is énekelünk. Amelyik madárnál kinyitja, azt a dalt énekeljük és rá is mutat a madár képére.
Egyre többet utánoz. A népmesékből például van egy jelenet, ahol az egyik szereplő felemeli a kezeit a magasba, ilyenkor Rozi is :) Ugyanígy a tabletjén van egy játék, ahol a kis figura kézmozdulatait utánozza.
Múltkor az oviból jöttünk haza és mondtam neki, hogy még bemegyünk boltba. Megértette és nagy léptekkel megindul abba az irányba. Tudunk várni a sorban hiszti nélkül!Na, az ért nem nagyon sokáig :)
Behív a szobába (ha nem mondja, akkor a szájába adom, amit csakugyan már egész jól használ magától is): "Anya, gyere"
Behozza (és átadja) nekem a "Segíts" kártyát egyik szobából a másikba
Ugyanígy a "Népmesék" kártyát, mert az lett most a nagy kedvenc. Egyre többnek mondja is már a szövegét (bár még nem minden szót mond érthetően, tisztán).
Leültet, hogy énekeljünk együtt. Elkezdi a dalt és "int", hogy én is kezdhetem. Megmutatja, hogy hova üljek le.
Többször behozta reggel a dupló játékot a szobánkba, hogy építsünk.
Elővesz könyvet és megmutat belőle képeket. Most a Gryllus Madárház a nagy kedvence, amit sorra is énekelünk. Amelyik madárnál kinyitja, azt a dalt énekeljük és rá is mutat a madár képére.
Egyre többet utánoz. A népmesékből például van egy jelenet, ahol az egyik szereplő felemeli a kezeit a magasba, ilyenkor Rozi is :) Ugyanígy a tabletjén van egy játék, ahol a kis figura kézmozdulatait utánozza.
Múltkor az oviból jöttünk haza és mondtam neki, hogy még bemegyünk boltba. Megértette és nagy léptekkel megindul abba az irányba. Tudunk várni a sorban hiszti nélkül!Na, az ért nem nagyon sokáig :)
Zeneterápia
Iván azt mondta, hogy amiket ma terápiának hívunk (zene-, tánc-, kutya-, lóterápia stb.), az régen mind-mind természetes része volt az életnek...
Csak egy kis részt tudtam felvenni a játékukból, de ebben a kis videóban is látszik, milyen szépen kapcsolódnak egymáshoz a zenén keresztül.
Persze egész más, ha nem vagyok ott a kamerával. Egészen összehangolva születnek dallamok.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)